Az EU munkaerőpiacán nem csak nálunk Magyarországon egyfajta "közösségi sportág" a munkavállalók be nem jelentése, feketén foglalkoztatása, hanem más országokban is. (Uniós szintén 10%, Magyarországon pedig a megkérdezettek 15%-a fizetett az elmúlt évben feketemunkáért.) Az Európai Bizottság és az Európai Munkaügyi Hatóság közös kampánya és az Eurobarometer friss felmérése most rávilágítanak arra, hogy a bejelentett foglalkoztatás sokkal előnyösebb mind a dolgozók, mind a cégek számára.

A szabályok betartása és a munkavállalók foglalkoztatásának bejelentése nem csak a szankciók elkerülését jelenti a cégek számára. A tisztességes munka, a tisztességes játék kultúrájának megteremtése megbízható munkáltatóvá teszi céget, pozitív hatással van arra, hogyan érzékelik, milyennek látják a vállalatot az alkalmazottak és a közösség.

A munkavállalók szempontjából sem mindegy, hogy az őket alkalmazó cégek inkább elhallgatják-e a foglalkoztatás tényét a nemzeti hatóságok elől. Ilyen esetekben nagyon könnyen kerülhet a dolgozó kritikusan kiszolgáltatott helyzetbe, és bár akár egy vállrándítással is tudomásul veheti, hogy a fizetése "zsebbe jön", vagy látszatvállalkozás keretében szépen "lepapírozva", azonban elég egy súlyosabb egészségügyi krízis (mondjuk egy többhetes kórházi kezelést vagy akár rehabilitációt igénylő megbetegedés), egy munkahelyi baleset, vagy éppen alkudozás a (beteg)szabadságokról, elmaradt, ki nem fizetett járulékok miatti meglepődés az orvosnál, majd aggódás, hogy bizony sem társadalombiztosítás, sem nyugdíj nincs, és nem is lesz, mert be sem volt jelentve az illető. Súlyos dolgok kerülnek elő még később is, a munkavállaló pedig ott marad magában, ellátatlanul.

Sajnos az EURES külföldön munkát vállaló ügyfelei között is mindig akad olyan panaszos, aki csak később döbbent rá, hogy a kényelmesnek hitt, zsebbe történő fizetés, és évekig bejelentés nélküli foglalkoztatás milyen drámaian át tudja alakítani az életkilátásokat, például egy váratlan rosszullét után diagnosztizált rosszindulatú daganat miatt. (Persze ilyenkor a munkaadó hirtelen kámforrá válik.)

Éppen ezért az EURES-ben sosem javasoljuk, nem is támogatjuk ezt a fajta tisztességtelen magatartást. Senkit nem bíztatunk ilyen álláslehetőségek hirdetésére, ezekre való jelentkezésre. Felhívjuk a figyelmet minden esetben arra, hogy ez nem csak illegális, hanem rendkívül kockázatos és akár életveszélyes is lehet!

Ha valaki szeretné tesztelni a saját tudását e témában, javasoljuk, hogy hozzánk hasonlóan fusson neki egyszer a 10 kérdéses EU4FairWork Quiz-nek. Jó kis tudáspróba (nem hosszú!), ráadásul érdekes dolgokat lehet megtudni belőle, mint például:

• A be nem jelentett munka sokféle lehet, és sokféle néven ismert: készpénzben történő (zsebbe) kifizetés vagy borítékolt bérek. Az EU-ban a be nem jelentett munka "minden olyan fizetett tevékenység, amely természeténél fogva törvényes, de azt nem jelentették be a hatóságok számára".
  
  
• A be nem jelentett munkavégzéséről szóló 2020. évi Eurobarometer Special felmérés eredménye szerint tíz európai közül egy állítja, hogy az elmúlt évben olyan termékeket vagy szolgáltatásokat vásárolt, amelyekbe a be nem jelentett munka is beletartozhat. (azaz: nem fizettek adót és járulékot utána.)
  A be nem jelentett munka negatív hatással van a munkavállalókra, a vállalkozásokra, és az államháztartásra is. Végeredményben az egész gazdaságot érinti. Ha valaki megvásárol egy olyan terméket vagy szolgáltatást, amely be nem jelentett munka eredményeként jött létre, vásárlóként vagy szolgáltatást igénybevevőként maga is hozzájárulhatott ehhez.
  
  
• Bár kevés európai nyilatkozza azt, hogy ők maguk be nem jelentetten dolgoztak volna, a felmérés szerint egyharmaduk azt állítja, hogy volt az ismerőseik között olyan, akit 2019-ben bejelentés nélkül foglalkoztatott a munkaadója.
  

  A bejelentett munka azt jelenti, hogy a dolgozók részesülnek a szociális biztonságban, a fizetett szabadságban, a munkaidőre vonatkozó szabályokban, valamint a balesetek és a tisztességtelen elbocsátás elleni védelemben.
  
  

• A felmérés kimutatta azt is, hogy a leggyakrabban az otthoni javításokat, renoválást, felújításokat (30%), és a fodrászati vagy szépségápolási (27%) szolgáltatásokat érintette leginkább a be nem jelentett munka.
  
  
• Az európai polgárok közel fele (48%) az árukat és szolgáltatásokat az alacsonyabb ár miatt szerzett be a hagyományos, szabályozott piacoktól eltérő beszerzési helyeken keresztül. A felmérésben részt vevők majdnem egynegyede azt állította, hogy az áruk vagy szolgáltatások "szívességet" jelentenek a barátok, a család vagy a kollégák körében. A be nem jelentett "vásárlásoknak" azonban negatív hatása van a munkavállalókra, a vállalkozásokra és az államháztartásra is.
  
  
• Bár az online platformok vagy alkalmazások használata gyors segítséget jelenthet, azonban nem mindig garancia is egyben arra, hogy bejelentett munkavégzés van-e mögötte. Azoknak az európaiaknak a 13%-a, akik be nem jelentett szolgáltatások nyújtásáról számoltak be, online felületeket használtak a legkevésbé a megbízásaik megszerzéséhez.
  
  
• Ha valaki egyéni vállalkozó, milyen hatással lehet a be nem jelentett munka az életére és a közösségre? A bejelentett munka a társadalombiztosításhoz, a fizetett szabadsághoz, a munkaidőre vonatkozó szabályokhoz, és a balesetek elleni védelemhez való jogot biztosítja. Ezekben a nehéz időkben még fontosabb, hogy a rendesen bejelentett munkavállalóknak ne kelljen aggódniuk, mert számíthatnak a bejelentett munka által nyújtott szociális védelem „biztonsági hálójára”. (álláskeresési ellátások, egészségbiztosítás, nyugdíj, stb.)
  
  
• Melyik szervezethez lehet fordulni, ha be nem jelentett tevékenységet szeretne valaki bejelenteni? Alapvetően a munkaügyi felügyelőségek foglalkoznak a munkakörülményekkel és az egészségügyi és biztonsági normákkal kapcsolatos visszaélésekkel. A társadalombiztosítási ellenőrök (nálunk a NEAK & NAV) a társadalombiztosítási járulékok körüli csalásokkal. Az adóhatóságok foglalkoznak az adócsalással. Egyes tagállamokban a szociális partnereket is bevonják ezekbe a folyamatokba, így ez egy közös erőfeszítés.
  
  
• A be nem jelentett munkavégzés elleni európai platform, melyet 2016-ban hoztak létre, amellett, hogy küzd a fent leírt jelenség ellen, fel is hívja a figyelmet a problémákra, fokozza az EU-országok közötti együttműködést is. Egyesíti az illetékes hatóságokat és a szociális partnereket a be nem jelentett munka leküzdése érdekében, és elősegíti a jobb munkakörülményeket és a hivatalos foglalkoztatást Európában. Rövidesen az Európai Munkaügyi Hatóság (European Labour Authority, röviden ELA) fogja koordinálni ezt a tevékenységet uniós szinten.
  

Adódik a gyakorlati kérdés, hogy ha valaki uniós munkavállalóként egy másik tagállamban él, és dolgozik, de felmerül a gyanú benne, hogy bejelentés nélkül foglalkoztatják, hol tudja ezt jelenteni, illetve hol kérhet további információt és segítséget?

Az Európai Bizottság erre a célra kialakított oldalán tagállamonként lekérdezhető, hogy melyik hatóság az illetékes a tájékoztatásért és az ellenőrzésért.

A #EU4FairWork kampány mind a munkavállalók, mind a dolgozók, mind a döntéshozók figyelmét igyekszik felhívni a be nem jelentett munka körüli uniós szintű problémákra. A tavasztól őszig tartó kampánysorozat keretében most még egy versenyben is részt lehet venni 2020. augusztus 21-ig, melynek keretében a személyes tapasztalatokat, történeteket megosztók akár értékes nyereményekkel is gazdagabbak lehetnek.

A munkavállalók erre a linkre kattintva indulhatnak a versenyen:

#EU4FairWork. Earn. Declare. Benefit

A cégek ezen az oldalon találják a részvételi feltételeket, és a verseny további információit:

#EU4FairWork. Fair Work, Fair Play.

A külföldi munkavállalás szakértői